Intejú
2010.01.28. 19:47
Interjú Sztojka Istvánnal a kalocsai CKÖ elnökével.
Eredetileg teljesen más ügyből kifolyólag kerestem fel Sztojka Istvánt, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjét. Most mégis, ahogy Monty Python mondaná: most jöjjön valami egészen más! Az egész éves hajtás után a CKÖ és annak vezetője is számot adott egész éves munkájáról, és beszámolót készített mindenről. Ezekről kérdeztem Sztojka Istvánt, a CKÖ vezetőjét.
M.R.: Nyilván, számtalan dolog történt az önkormányzat életében, ami nem biztos, hogy beleférne egy lapszámba, mégis kérlek, dióhéjban, mondd el, mi történt?
Sz.I.: A márciusi nőnapi rendezvénnyel kezdődött az év, ahol a Kalocsai Fiúk roma hagyományőrző együttes adott műsort, majd májusban a már hagyománynak számító romajálist rendeztük meg. Ez egy elég nagyszabású rendezvény volt több száz résztvevővel, mert a környező településekből is érkeztek. Gyermeknapi műsort is szerveztünk, és az általunk felkarolt hagyományőrző együttes a Dunamenti folklórfesztiválon is részt vett. Később Kiskunhalason a megyei kisebbségi találkozón ez az együttes első helyezést ért el. Koreográfusuk egy képviselőtársam, „Nani” Sztojka János volt.
M.R.: Apropó, romajális. Emlékszem, akkoriban készülődtetek megemlékezni a holocaust áldozatairól is Budapesten. Oda eljutottatok?
Sz.I.: Először itt, Kalocsán emlékeztünk meg a roma közösségi ház előtt, ahol az alpolgármester úr, Loibl László mondott beszédet, de még aznap délután felutaztunk Budapestre. Mintegy 40 fővel részt vettünk a fővárosi megemlékezésen is.
M.R: Újdonságok is voltak a CKÖ és a közösség kulturális életében?
Sz.I.: Idén első alkalommal került megrendezésre szavalóverseny óvodások részére. Célunk a cigány nyelv ápolása, valamint a cigány költők műveinek megismertetése volt. Idén havonta egy alkalommal helyet biztosítottunk a „Csillagszem” baba-mama klub részére, és rendszeres foglalkozást tart a közösségi házban a HIT gyülekezete is.
M.R.: Karácsonyi rendezvény is volt?
Sz.I.: Majdnem. Levelet írtunk országgyűlési képviselőnkhöz, Semjén Zsolthoz, hogy városunkból is eljuthassanak a hátrányos helyzetű gyerekek a parlamenti rendezvényre, karácsonyra. A kérésben segítségünkre volt a képviselőúr, de sajnos végül a járvány miatt nem valósult meg. Jövőre mindenképpen szeretnénk ott lenni.
M.R.: Mindig a húzós kérdések közt tartják számon a romák dolgozói társadalomba való integrálódását. Ennek érdekében is vannak a CKÖ-nek erőfeszítései?
Sz.I.: Korlátozott lehetőségeinkhez képest vannak. 2009-ben több mint tíz fő tett sikeres ECDL vizsgát, mely tanfolyam a roma közösségi házban volt. Az igazi sikert azonban nem a bizonyítványon mérték le a résztvevők, hiszen előtte a számítógépet sem ismerték, ma pedig önéletrajzot írnak vele állásajánlatokhoz. Igyekszünk alkalmazkodni a jelen körülményekhez is. Például, amikor Kecskeméten a Hankook gumigyár tartott tesztírást, akkor 34 főt busszal eljutattunk oda. 4 fő jutott be végül a teszt utáni tanfolyamra, és állt utána munkába.
M.R.: Milyen segítséget tudtok igénybe venni terveitekhez, kire támaszkodhattok?
Sz.I.: Napi kapcsolatban állunk a szociális osztállyal, a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a munkaügyi kirendeltségekkel. Rengeteg rendezvényünkben, de a mindennapi munkákban is sok segítséget kapunk Kalocsa város önkormányzatától, és a Bács-Kiskun Megye Közgyűlés hivatalától. Ezúton szeretném is megköszönni kiemelten a segítséget Török Gusztáv Andor polgármester úrnak és Dr. Kiss Csaba aljegyző úrnak, valamint a P.H pénzügyi osztályának.
M.R.: Láttam az interneten, hogy azért a munka nem maradt jutalom nélkül, hiszen te is a díjazottak közt voltál 2009-ben.
Sz.I.: Igen nagy büszkeséggel töltött el, és nagyon megtisztelő volt, hogy a Bács-Kiskun Megye Nemzeti Kisebbségeiért Díjban részesülhettem, melyet a nemzeti kisebbségek kulturális hagyományai megőrzésében és a nemzeti kisebbségek érdekében kifejtett tevékenységgel lehet kiérdemelni. Természetesen, ez a díj nem csak az én érdemem, hiszen ehhez sok szakmai segítségre, erkölcsi támogatásra és háttérre van szükség. Köszönet illeti ezért családomat, kollegáimat, és azokat, akik munkámat segítették.
M.R.: István, hogy értékelnéd az elmúlt év gyalázatos eseményeinek tükrében a kalocsai mindennapokat?
Sz.I.: Munkánk során képviselőtársaimmal és munkatársaimmal együtt igyekeztünk a többségi társadalmat közelebb hozni a cigány társadalomhoz. Meglátásom szerint sikerült is. Mi Kalocsát csak úgy emlegetjük, hogy a nyugalom és a béke szigete az ország nagy részéhez képest. Természetesen ez sem csak a mi érdemünk, hanem a város minden lakosáé is. Részben talán sikerült elérnünk, hogy megmutassuk a városnak, hogy mi, cigányok többre is képesek vagyunk, és nem csak táncolni, meg mulatozni tudunk. Vannak köztünk pedagógusok, szociális munkások, joghallgatók, szakmunkások.
István köszönöm az interjút, és gratulálok a kitüntetésedhez! Remélem, a 2010-es év is legalább ilyen sikerekben, és ami még fontosabb, eredményekben gazdag lesz!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
