Szalagtűző a Dózsában

2010.02.03. 18:44

2009. 01. 29-én tartották a Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szalagavató ünnepségét a Városi Sportcsarnokban.

„Fogalmam sincs, mi lesz az élethivatásom; az ember csak akkor ember, ha másoknak él, és nem saját magának. Érzem, nem nagy embernek teremtődtem, hanem arra születtem, hogy jó emberré gyúrjam magamat.”

Weöres Sándor e soraival köszöntötték a végzős diákokat, tanárokat, szülőket, vendégeket. Ez az a minden évben megrendezett ünnep az iskolákban, mely mindig szinte a legnehezebb, hiszen egyaránt keveredik az izgatottság, az öröm és a bánat. Izgatottság, mert lázas készülődés előzi meg mindig ezt a rendezvényt, hogy minden tökéletesen sikerüljön, és öröm, amikor sikerül is, és a szülők gyermekeiket látják tündökölni, esetleg táncolni. De ott a bánat is, hiszen elteltek az évek, utolsó hónapokat töltik együtt a diákok, melyek az érettségire, szakvizsgára való felkészülés jegyében telnek.

A végzős diákok képviselői az ünnepség nyitányaként egy-egy verssel adták meg az ünnep hangulatát. Tóth Árpád: Ma lelkemet kibontom című versét Hatházi Anett 3/13. J osztályos tanuló mondta el, majd a 12. E osztályosok képviseletében Balogh Ádám gitározott, és Tóth Gábor szavalta el saját versét Emlékek címmel. Ezt követően az intézmény igazgatója, Vikker József mondott igazán szívhez szóló ünnepi beszédet. Az igazgató kedves és bátorító szavai után a szalagok feltűzése következett, melyet már izgatottan vártak a végzős diákok. Elsőként a végzős tanulók az iskola igazgatójának, majd Vikker József igazgató úr a végzős diákok osztályfőnökeinek tűzte fel a szalagot. Az osztályfőnökök: Balla Ivett, Anisity Attila, Ruppáner Jánosné, Junger Péter, Kapitány Gábor, Jánosi Györgyné, Litavecz Pálné és Pappné Kollár Edit voltak. Ezután az alsóbb évfolyamok tűzték fel a szalagot végzős diáktársainak. Mazán Csilla 1/11. H osztályos tanuló búcsúztatta el végzős diáktársait megható, de bölcs gondolatok kíséretében, majd Reményik Sándor Tündérfok című versét, a végzős diákok gondolatait összefoglalva, Kovács Edina 3/13. H osztályos tanuló mondta el.

Természetesen a szalagtűző ceremónia nem is lenne az igazi tánc nélkül! A végzős diákok nagy szorgalommal és lelkesedéssel készült erre a napra, és betanultak egy bécsi keringőt Farkas Éva segítségével. A szinte tökéletesen kivitelezett és betanult tánc kicsalogatta a szülők, barátok könnyeit. A padsorok között ugyan a csend uralkodott, de sok szülő lelkében szólalt fel a hang, „az én fiam”, „az én lányom”, és a könnyekkel együtt tört felszínre a büszkeség is. Rövid szünet után a táncot megismételték a végzősök, amikor a szülők, barátok, vendégek, készíthettek képeket, és videózhattak kedvükre. De az este nem ért véget, mert egy kis meglepetésben részük volt a meghívottaknak a műsor zárásaként. Az egyik tanuló édesapja, Lengyel Gábor tűzijátékkal, pontosabban szikraesővel kedveskedett az ünnepelteknek és a kedves közönségnek. Az egyébként is színvonalas szalagavatót ez a gesztus és maga az élmény mindenképpen egy magasabb szintre emelte.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szerző: áldottgyermek

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kalocsablog.blog.hu/api/trackback/id/tr581727347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.