Hogyan legyünk boldogok Kalocsán? III.
2010.03.24. 06:42
Tanfolyam. 3/3. lecke (Hármasban)
Nem ígérhetem, hogy ez lesz a befejező rész, mert hátha freudilag kiderül még valami rólam, így meg kell írnom az igazi első három leckét is majd, a Csillagok háborúja mintájára. Ott hagytuk abba, hogy a hallgatónak már minimum két embert kellett boldoggá tennie. Ám ha két ellenkező nemű ember boldog, az nem tarthat sokáig. Egyszer csak (optimális esetben) már hárman örülhetnek egymásnak.
1. NEM VAGY ÉSZNÉL!
Üljünk gépjárműbe és a kerékpárutak negligálásával járjuk körbe a várost. Kezdjünk a tanfolyam kezdőnapján, szerdán, a piactéren. Újra egyedül. Ha nem ütöttünk el egyetlen kerékpárost sem a hidakon és a körforgalmakban, illetve ezek életveszélyes átkötésein, akkor elégedetlenül menjünk haza, hónunk alatt némi tiszta úton beszerzett, igazi magyar leveszöldséggel. Ugyanezzel a lendülettel határozzuk el, hogy a gyereket csak akkor rángatjuk „fel a városba”, ha muszáj. Ám május utolsó vasárnapja családilag megkerülhetetlen, így aztán tegyük szabaddá magunkat és sétáljunk hármasban végig az ezúttal autókkal telített sétálóutcán. Boldog szülőt imitálva nosztalgikusan kerüljünk gyalogszerrel megismerkedésünk helyszíne felé. Figyeljük az ételbárok közelébe hányt pizzákat, egyéb excrementumokat, és hangosan próbáljuk felidézni gyermekünknek szülei első együtt töltött perceit a bádogasztalon, elhintve ezáltal ártatlan lelkében a lokálpatriotizmus magvait. Visszatérve a sétálóutcára, adjunk kezébe néhány színes krétát, hogy részt vehessünk a nőnapi ultiversenyen. Hazatérés előtt benyálazott ujjunkkal feltétlenül győződjünk meg arról, hogy az arcfestés saját ágyékunk gyümölcsét ékesíti.
(Gyakorlati oktatás: Szandi tartja Fekete Pákó didijével gyereknaponta.)
2. TE FÉREG!
Hajnalban keljünk fel és menjünk el dolgozni. Ott majd megmondják hány óra. Általában nincs munkahelyünk, így az órát kidobhatjuk. A gyerek (még akkor is, ha nem a miénk) úgyis szól, ha éhes. Jegyezzük meg, mikor jön a postás, különben nekünk kell bemenni a családi pótlékért a postahivatalba. A szerencsésebbek „vidéki” rokontól kapott házipálinkával lekenyerezhetik a kézbesítőt, aki XXI. századi módon a családi pótlékot havonta egyenesen a játékgépnél álló családfőhöz juttatja, lerövidítve ezáltal a készpénz útját. Sajnos Kalocsán még nem működik a borsodi megyékben oly népszerű Antiszociális Kártya, amely meghatározott összeg erejéig biztosít háborítatlan játék- és nyereménylehetőséget a rászorultaknak.
(Gyakorlati oktatás: sok-sok sörözőben, minden nap.)
3. ÉRZÉKETLEN BUNKÓ!
A rendelkezésünkre álló lavórt eresszük tele langyos vízzel. Ha elaludt a gyerek (mindegy kié), akkor üljünk bele párunkkal és mi szálljunk ki belőle. Ha még nem aludt el, akkor a gyermeket minél hamarabb tanítsuk meg az 1/3. lecke utolsó gyakorlatára, mert ha leköti magát, akkor biztosan nem zavar minket a vécén vagy tévénézés közben. Jó étvágyat!
(Gyakorlati oktatás szerintem nem kell. Mindenki megtapasztalja.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
