VII. Furcsa reccsenést hallottunk

Matematikusok megközelítő pontossággal nyilván kiszámolhatnák, vajon mi volt a valószínűsége annak, hogy hat évvel a háború után éppen a "Dömöst" érje el a végzet. A számításokhoz persze nem lenne elegendő a Fajsz közelében telepített és az évek során felrobbant vagy semlegesített aknák számából levonni a végső következtetést, hiszen az idő múlása és a már ismert működési elv miatt (1.-27. nap valamelyike, 1-7 hajó valamelyike) is rettenetesen kicsi számot kapnánk. Ha mindehhez hozzá vesszük annak a vízfelületnek a nagyságát amelyen a "Dömös" baj nélkül folytathatta volna útját azon a verőfényes péntek délutánon, a kockázat szinte alig kifejezhető. Van azonban a többismeretlenes egyenletben egy számokkal meg nem jeleníthető elem, ez pedig a parancsnok döntése, hogy a kormányos a hajó orrát a túlpart felé fordítsa. Szakmailag kifogástalan, korrekt parancs - mégis ez a mozzanat indítja el a végzetes láncolatot, mintha maga a sors keze tolná a Dömöst" az akna fölé. Az esély, hogy felrobban, talán milliárdnyi, ám a végzet nem ismeri a matematikát.

A robbanás pillanatára sokan és sokféleképpen emlékeznek a túlélők közül az eltéréseket nyilván az átélt élmény súlya is magyarázza. Schafer János matróz például így idézi fel a történteket:

“Fajsz-Dusnokot elhagyva átmentünk a jobb partra mivel jó vízállás volt és a limányban (limány a szláv eredetű szó a folyami hajózásban a zátonyok és földnyelvek hatására keletkező olyan áramlást vagy örvényt jelent, amelynél a folyás iránya hirtelen megváltozik. A szerk.) Próbáltunk valamit behozni a késésből. Néhányan a jobb oldali galérián beszélgettünk, amikor a parttól alig negyven méterre vagyis a túloldali, jobb parttól. A Szerk.) hirtelen furcsa zajt hallottam mintha egy nádfedeles ház omlott volna össze reccsenéssel ropogással... Nem is mondanám robbanásnak, mert én a detonációt nem hallottam.”

Gajdosi Jenő a hajó alsó fedélzetén helyezkedett el a beszállás után. Kerített magának egy széket - a hajón egyébként garmadával voltak összecsukható, vászon-gurtnis ülőalkalmatosságok - és úgy döntött hogy a Kalocsáig hátra lévő néhány kilométeres utat alaposan kihasználja és átveszi újra a matematika vizsga tételeit. Kényelmesen elhelyezkedett, előszedve jegyzeteit, de még arra sem volt ideje, hogy belelapozzon a papírokba, mert hatalmas reccsenést hallott: Azonnal felrohant az emeletre, ahol szinte rögtön kitört a pánik

“A hajót hatalmas robbanás rázkódtat a meg amit kisvártatva még egy követ. A gőzöst már az első detonáció két darabra szakítja és a hátsó rész azonnal elsüllyed. Az első explózió nyilván aknától, a második a betörő víz nyomán felrobbanó kazántól származik. (....) Lánycsóki Hajnalka az orr-részbe menekül és az emelkedő víz elől a csörlőbak és a hajóharang felhasználásával a felső fedélzetre kapaszkodik.” - írja dr. Dániel József.

Engem a robbanás a ruhatár felé repített. Móker István szakács az alsó lakótérből próbált feljönni de a vízzel sodródó árukkal kellett a lépcsőn megküzdenie, végül én segítettem neki. A konyha ajtaja is beszorult és a konyhalegények az ablakon jöttek ki valahogy. A hajó fara rövid idő alatt víz alá került, az eleje pedig körülbelül egy óra alatt süllyedt el. A hajó személyzete közül meghalt Teir Mihály II. gépész akire a kormánygép zuhant, Szemerei Ferenc gépkezelő, Farkasdi József I. kormányos, akinek beszorult a kabinajtaja és ezért nem tudott kijönni ahogyan azt később a búvár elmesélte aztán Hentzinger János matróz és Juhász Béláné hajóellenőr. Pákolicz István hajóparancsnoknak elég súlyos nyakcsigolya sérülése volt... (Schafer János)

A "Dömösre" mintha e hatalmas ököl sújtott volna. A kettétört hajón a túlélők zöme az orr részben, a felső fedélzeten reszket az életéért mások úszva próbálják elérni a csábító közelségben lévő partot. A robbanást követő szörnyű perceket, a drámai kavarodást Lánycsóki Hajnalka emlékeiből rekonstruálta dr. Dániel József.

A túlélők ezen a lapos, de egyre meredekebben lejtő parton gyülekeztek össze. A kapitányt a robbanás a levegőbe dobta és a hajóra visszaesve - mint később kiderül - halálos sérüléseket szenvedett A kormányosnak mindkét lába eltörött. Csodába illő módon a hajó mélyéből élve tántorgott fel egy fűtő. A hajó lapátkerekét a robbanás elszabadította. A rémülettől sokkolt emberek elé szörnyű látvány tárul: az önállósult szerkezet - most már a víztől hajtva - továbbforog és lapátjai között emberek vergődnek. A megmenekültek helyzete is kétségbe ejtő. A mentőcsónakok ugyanis a hátsó résszel együtt süllyedtek el. Mentőeszközeik nincsenek és az orr részt nem a fenéken támaszkodó gerinc, hanem a bennrekedt levegő tartja fenn, az pedig folyamatosan szökik az eresztékeken keresztül. A második tavaszi árhullám egy hete tetőzött a még lebegő roncs alatt zöldellő mélység tátong. A vészesen lejtő fedélzeten gyerekek is vannak, a pánik kezd kitörni, de egy férfi erélyes közbelépése lecsendesíti a hajótörötteket ki-ki igyekszik megkapaszkodni. A szerencsétlenül jártak egyikének, e fiatal papnak szavai és imája, lelki szilárdsága reményt önt az emberekbe.”

,A hajón utazik a fajszi Débics Iván is hároméves kisfiával. Éppen a büfé előtt tartózkodnak, amikor a robbanás bekövetkezik. A detonáció a lábai alatt nyit ásító mélységet a megnyíló szakadékból a kazánrobbanás gőze csap az arcába és rongálja meg látását maradandóan. De még így is a szerencse kegyeltje, mert az orr felőli roncsdarabban marad. Puszta véletlenségből a hajótest egyik acélgerendája fölé állott és életét ez mentette meg.

A hasadék far felöli oldalán tartózkodó Nánaí Imre, Rácz Ferenc és Rácz Rózsa - mindannyian falubéliek - a robbanás áldozatai lesznek Mivel családja a rohamosan süllyedő farrészen van, a vízbe gázolva keresi hozzátartozóit, a hajóoszlopokba kapaszkodva találja meg őket. Ekkor még negyven éves és jó úszó, ezért kisfiát mentve, feleségével a dunántúli part felé úsznak. Velük együtt ért partot Süli József, továbbá Gajdosi Ferenc (pontosan: Gajdosi Jenő) tanító... (“Bajai Honpolgár” , idézett mű.)

A robbanás hangjának elültével néhány pillanatra sötét csend üli meg a Dunát. A folyó jóllakottan, közönyösen hömpölyög. Aztán a csendet jajkiáltások kakofóniája töri meg, emberek tucatjai küzdenek életükért. Drámai jelenetek játszódnak le a mélyben, a beszorult ajtók mögé szorult emberek eszelősen próbálják feltépni koporsójukká változott kabinjuk bejáratát, másokat a roncs darabjai tartanak fogva és a víz könyörtelenül emelkedik, egyre csak emelkedik...

Vannak, akikhez kegyes volt a halál. Már a robbanás pillanatában életüket vesztik széttépett testtel, törött csontokkal fekszenek a mélyben tágra nyílt szemükben az utolsó, immár örökre megválaszolatlan kérdéssel: miért. Felnőttek és gyerekek, nők és férfiak, egyszerű utasok és a személyzet tagjai. A "Dömös" szánalmas roncshalmaz feltépett sebein ömlik be a víz, maradványait messze viszi az áradat és még napok múltán is holtakat és roncsdarabokat vet a partra, mintha kegyesen visszaadná, amit elvett.

A visszaemlékezők és krónikások közül néhányan a Titanichoz hasonlítják a "Dömös" tragédiáját talán azért, hogy fogódzót találjanak. Természetesen mértéket és arányt tévesztenénk, ha a kék szalag elnyerésére törő, száguldó tengeri agarat a békésen pöfögő "Dömöshöz" hasonlítanánk, abban azonban biztosak lehetünk, hogy. balesete a magyarországi vízi közlekedés legnagyobb áldozatot követelő szerencsétlensége volt. Hogy mégsem tudunk szabadulni a Titanic komplexustól, arra talán magyarázatot ad az a megható történet, amelynek főszereplője egy fiatal férfi és egy fiatal lány akinek szerelmét a tragédia lobbantja lángra és kapcsolja össze életüket évtizedeken át. Amikor Baján felszállnak a hajóra, még nem sejtik, hogy néhány óra múlva a sors lehetőséget ad arra hogy szerelmük kiállja a legnehezebb próbát és legyőzzék a rájuk leselkedő halált.

(Folytatása következik!)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.